Ez most mi volt?

Ruki POV


A körbevezetést remélem nem fog olyan sokáig tartani. Inkább már dolgoznék, mint hogy itt körbe járkáljak a sok lila között. Egyre jobban irritál ez a sok lila. Lehet, hogy rossz ötlet volt ide jönni? Már mindegy így jártam. Majd ha teljesen kiborulok, akkor el fogok menni, de addig is meg fogom szokni ezt a helyet, vagyis próbálkozok vele. Ahogy ez a srác itt mutogatja, hogy mik hol vannak, én addig csak bambulok össze-vissza tátott szájjal. Váó, ez a berendezés, milyen ötletes. Elől ahol bejövünk csupán csak kávéháznak tűnik. Három-három asztal van mindkét oldalt, ahogy megyek a pulthoz, minden asztalnál csak két szék van. Mellette pultszerű fal határolja el a következő szobától. Ahogy megyünk, beljebb annál jobban kezd el durvulni a helyzet. Mármint, kezd egyre erotikusabbá válni. Van egy nagyszoba teljesen fekete az egész szoba alapja, és a világítás keveredik a rózsaszín és a lila árnyalatai között. Minden oldalról kivilágítja a szoba közepét, ahol van egy rúd. A rúd egy nagy emelvényen van. Körkörösen vannak rakva a székek, mely mind hófehér bőrrel van díszítve.
- Na, szóval itt van a tánc szoba. Ide csak akkor kell jönni, ha fel, veszed a rendelést, és ha ki kell őket szolgálni. Több ideig nem tartózkodhatsz bent, mert azzal, csak a táncosokat zavarod. Hátul három szoba van, azokat csak takarítani kell minden nap, de csak késő este, mikor már minden vendég elment, nehogy véletlen egy aktus közepette nyiss be, mert esetleg te is áldozattá válsz, főleg, ha olyan vendéghez nyitsz be.
- Hogy mi? Hát nem szeretnék be nyitni senkire se, főleg itt, kitudja, hogy mik folynak itt. Nem szeretnék róla tudni!- válaszolom is egyből, mire ő csak mosolyog egyet és így reagál:
- Hát meg kell szoknod, ha itt akarsz dolgozni. Azt hiszem mindent megmutattam neked. A dolgozói szoba pedig arra van a pult háta mögött, ott lehet bemenni. Majd nézd meg azt is, de most megyek vissza, mert már vannak vendégek, te addig még nézelődhetsz. - hát hamar lerendezte, nem semmi egy alak. Tovább állok a szobába és jobban megtekintem, hogy mik vannak a helyiségben. Az asztalokon fekete csikktartók vannak. Hátul van egy kis színpad mely az egész lila és fekete függönnyel van körül véve. A színpadtól egy kicsit jobbra található egy V.I.P helyiség, melyben egy rúd található és egy ülőgarnitúra körülötte. Hmm vajon ott miket művelnek a táncosok. Körül nézek ott is és láttok egy papír fecnit a földön. Kíváncsi vagyok rá, hogy mi lehet ezért meg is nézem. A papírra ez volt ré írva:
Ma meg lesz dugva Aoi. Szeretettel a nagy kobra… Hát öhm izéé, ezt oda adom majd Rurunak, vagyis Uruhának. Lehet tudni foglya, hogy mit jelent ez. Indulok is a pult felé, miközben hallom, hogy nagy veszekedés van a pultnál. Ahogy oda megyek, már csöndbe is maradtak. Uruha és Kai veszekedtek. De hát ők nincsenek jóban vagy mi történt? - kérdezném meg tőle, de Uruhának nagyon morcos feje van, ezért csak oda adom neki a cetli, hogy olvassa el. Kicsit még mindig morcos feje mikor elolvassa, de utána hirtelen megváltozik és csak foglya a fejét. Nem tudom, hogy ebben mi ilyen vicces, de azt tudom, hogy minden gondját elfeledte pár percig és csak rázta a fejét. De a következő percben már nem volt olyan jó hangulata, ugyan azt a morcos arcot vette fel, és csak a parancsolgatásokat kezdte el regélni.
- Inkább menj és takarítsd ki a három szobát, ne lopd itt a napot! Csak útba vagy így is!
- De nem azt mondtad, hogy este szoktátok kitakarítani őket? Akkor már minek menjek, ha tiszta?
Ne feleselj itt nekem. tegnap nem volt kitakarítva, ezért most reggel kell kitakarítani, és most ne zavarj légy szíves!
- Jól van, már megyek! Nem kell ennyire felhúzni magad. - Azzal megyek is vissza bár nem valami nagy örömmel, hogy más után kell takarítani a piszkot, főleg, hogy tudom, mit kell. Hisz én is néha piszkolok be, és hát elég nagy dolgokat szoktam hagyni az ágyba, magam után. Akkor itt vajon mi lehet, ha sok kiéheztettet állat idelátogat és kiönti magából ez egész heti stresszt. Az első ajtót nyitom is ki, félve csukom is be a szemem, vajon mi fog előttem kitárulni. A szoba tökéletes lenne, ha nem lenne ilyen használt állapotban. Első láttásra, ami kiszúrta a szemem az a bilincs volt és a nagy tubusnyi síkosító, ami teljesen üres volt. Egyből arra gondoltam, vajon az hova tűnhetett, hisz ha azt az összest elhasználta, akkor itt nagyon fájdalmas dolog történhetett. A gondolatmenet közbe úgy megfájdult a seggem, hogy azt hittem itt szarom össze magam. Még a libabőr is kijött rajtam. Egyre bentebb megyek be a szobába, hogy minél hamarabb végezzek is az első szobával. Ahogy haladok, egyre több mindenbe botlok meg. Az első dolog, amibe szó szerint elestem, az nem más volt, mint egy bokszer alsó. Annyira ragacsos volt, hogy hanyatt vágódtam vele, mintha egy banánon estem volna el. Egy perc kellett, mire felfogtam, hogy most miben is csücsülök perpillanat. Az a tudat, hogy másnak az élvezetébe ülök, nem tudom, kifejezni. Erre nincs, egy olyan mondtat se, amit most le lehetne írni. Egyszerűen nincs és kész. Próbálok óvatosan felülni, hogy ne legyen olyan a kezem, és megyek is ki a fürdőbe, ahol egy újabb dolog tárul fel elém. Az zuhanykabin üveges, de én még így se láttok át rajta, mert olyan koszos. Vissza is veszem az irány a szobába, és inkább ott kezdek el takarítani. Hát nem gondoltam volna, hogy az első nap már ilyen dolgokba akadok bele. Lehet, hogy nem is volt olyan jó elvállalni a munkát? Nem baj, most sürgősen kelet a munka azért is vállaltam el. Ahogy szedem, le a takaróról a huzatot egyre jobban kap el a hányinger. Te jó ég itt mi történt itt? Az egész ágy tele volt gecivel… szó szerint. Valakinek már nagyon hiányozhatott az illető. Nem is törődők vele, csak kapom lefele róla és már húzom is át az egész ágyneműt. Ahogy végeztem vele lenéztem az ágy alá, vajon ott mit fogok találni, és hát csodák csodájára itt nagyjából rend volt. Hogy lehet? Csak egy pár magas sarkút találtam és egy hozzá illő női tangát. Mindkettő piros színű volt. Most már értem miért volt a zuhanykabin ablaka rúzsfoltos. Szóval akkor itt nem melegek fűtöttek este. Kicsit megnyugodtam, főleg azok után, hogy az előbb fenteregtem benne, de ez akkor is undorító. De, ezekkel a holmikkal mit kezdjek? Majd oda viszem a nyakiglábnak, majd ő tudja, hogy mit kezdjek vele. Addig is ide rakom, majd ha találok, még ugyan ilyen dolgokat, akkor ide dobálom őket. Az ágy mellett, két pohár volt, és temérdek ital. Lehet, hogy egy kicsikét be voltak pörögve Most már értem, miért van ilyen nagy rendetlenség. Kíváncsi vagyok vajon a másik kettő milyen lehet, vagy mégsem? Lehet, hogy tényleg nem.


Teljesen kipucoltam, az első szobát, és annak a fürdőjét. És még most döbbenek is rá, hogy milyen szép ez a szoba. Az egész világos lila színe van, már majdnem közelít a rózsaszín felé. A szegélyek pedig aranyszínű volt. tökéletesen illetek egymáshoz. Nem gondoltam volna, hogy ennyire illik egymáshoz ez a két szín. Az ágy tölgyfából készült és szép fehér selyem takarót raktam rá. Valójában csak az volt itt, amit levettem róla az is fehér volt. A fürdőszoba is ugyan abba a két színbe pompázott, csak nem tudom, hogy meddig fog vajon tartani ez a rend. Valószínű, hogy ma estig, mert jön a következő partner a táncosoknak, és lőttek a takarításnak. Azokat a cuccokat, amit találtam az egyes számú szobába, azokat beleraktam egy zsákba és indultam is a következő felé. Ez már kicsit szebbnek tűnt, de azért nem bízom el magam. Az első lépés az volt, hogy körülnéztem, nehogy megint hanyatt vágódjak egy geci tócsába. Nem szeretnék DNS mintákat szedni akaratom ellenére se. Köszönöm. Első láttásra, nem is láttam olyan dolgot, ami a mozgásomat akadályozta volna. Ahogy körül néztem egyből megállapítottam, hogy ugyan csak, itt már két srác volt. Hát egyszer ezt is ki kell próbálni, hogy milyen lehet két meleg után takarítani, remélem nem rosszabb, mint ez előző, mert attól már kirázott a hideg. Itt valószínű, hogy használom, majd a WC-t is. Nincs semmi bajon a melegekkel, de nem szeretném, ha az én seggem átjáró ház lenne a férfi egyedek számára. Én inkább vonzódok a nőkhöz. Ahogy gondolkodok, közben takarítok és hamar el is telt az idő. Legalább közben nem gondoltam rá, hogy kik voltak itt az ágyba. Gyorsan lecseréltem a huzatot az ágyneműn és utána haladtam is tovább a fürdő felé. Ott csak kicsit szellőztetni kelet és fertőtleníteni. Azt hittem rosszabbul fog kinézni ez a szoba, mint a hetero részleg. Kicsit ki is voltam akadva. Keresem a harmadik szobát, mert tudom, hogy Uruha mondta, hogy három szobát kell kitakarítanom. Az első két szoba majdnem egymás mellett volt, de a harmadik kicsit messzebb volt, az első kettőhöz képest. A folyosó végén volt. Kicsit kételkedve, de oda mentem az ajtóhoz. Teljesen sötét lett volna itt, ha az ablakon nem jött volna be egy kis fény. Az ajtón volt egy papír melyen az állt, hogy „Belépni tilos! Takarítás alatt áll a szoba!” Kételkedve álltam az ajtó előtt, hogy most bemenjek vagy sem. De hát be kell tartanom a parancsokat, amit mondtak, hisz első napom még itt, és máris nem teljesíteném normálisan a munkámat. Ugyan milyen már az. Nem adom fel és bemegyek az ajtón. Ahogy nyitom ki az ajtót az első dolog, amit megláttok az ugyan az, mint az első két szobában. Ugyan abba a stílusba van kialakítva a három szoba. Eddig semmi különleges dolog nem volt az utolsó szobába, de tudom, hogy valami lehetett, hisz nem használatos, akkor itt biztos olyan brutális dolog történhetett, amit a nagyközönség nem láthat. De vajon mi?


Bent mindenhol ugyan azok a nyomok, mint a másik két szobába, csak itt még a falon is van. Te jó ég, szóval ezért nem tud fogadni embereket ez a szoba, Újra kell festeni az egészet. Az huzatot azért lecserélem, mert ha jönnek, a munkások ne legyenek kiakadva a látvány miatt, épp elég, ha csak én vagyok készen miatta. Ami érdekes dolog volt, találtam egy dobozt az ágy alatt. A dobozra csak annyi volt ráírva, hogy „egy estém otthon”. Köpni, nyelni nem tudtam, ezért hát belenéztem, sajna lehet, hogy nem kellett volna, ugyanis tele volt képekkel, ami egy teljes aktsról készült. Az első pár képen csak egy srác van rózsaszín a haja és csak egy fekete tanga van rajta. Táncolt egy rúd körül. Ami ebbe a szobába volt. Körül néztem és meg is találtam, hogy hol készült az első tucat kép. A következő néhány képen már nem csak a srác volt, hanem a… hát, ha mondhatom így is a „párja”. A srác épp kutyapózba volt és úgy elégítette ki az előtte álló srácot. Hát mit is mondjak, tovább nem is néztem a képeket. Elkapott a hányinger és rontottam be a fürdőbe. Nem tudom, ki lehetett az a srác, de az is biztos, hogy az egyik rúdtáncos az. Még jó hogy nem arra a posztra vettek fel. Még a nőkkel nem is lenne vele gond, de hogy én pasiknak táncoljak és így enyelegjek nekik az kizárt. Megyek is vissza szobába, és gyorsan rakom is vissza a képeket ahol találtam. Jó mélyen az ágy alá. hogy soha többé ne is lássam. Azután rögvest kitakarítottam, ahol még láttam olyan dolgot, amit nem kelet volna ott lennie, és tűntem is ki a szobából.


Tartok vissza Uruhához, hogy végeztem a szobákkal, és kérdeném, mi a következő dolgom, amit el kell végeznem. De arra megyek vissza, hogy még mindig a törzsvendéggel veszekedik. Nem értem ez, hogy lehet? Ha törzsvendég, és még szereti is, akkor miért veszekedik vele?
- Tudod, mit nem is érdekelsz, menj el, ha nem akarsz látni! –hangzik Uruha szájából és közbe emeli meg a kezét és üti meg Kai-t. Ő erre csak egy okét válaszol és megy ki az ajtón köszönés nélkül. Uruha rám nézett és akkor esett le neki, hogy mindent láttam, és emiatt csak rácsapott a pultra. Én odamentem hozzá, és hülye fejjel, kérdem őt:
- Ez most mi volt? - már meg bántam, hogy megkérdeztem tőle, ezért inkább tettem fel egy normálisabb kérdést. – És ezekkel a holmikkal mit csináljak? A szobákba találtam. És a harmadik szoba elég érdekes volt. - az utolsó mondatomra felkapta a fejét és elkezdtet röhögni.
- Az első kérdésedre nem válaszolok, mert semmi közöd nincs hozzá, viszont a ruhákat majd én intézem. A harmadik szobát viszont, majd aki tönkre vágta azzal majd te is találkozol, biztosan meg fogod ismerni, ha megtaláltad a képeket, amit az ágy alá rejtettem. Csak ne említsd meg neki, mert nem nagyon díjazza, amit tett, vagyis tettek vele. Viszont most állj be a pult mögé, míg vissza nem jövök, mert van egy kis elintézni valóm. – ahogy fejezte be a mondanivalóját, úgy megy el mellettem és egyben foglya is meg a seggem. Erre kikerekedik a szemem és fordulok meg mire ő csak annyit reagál, hogy basszus, tényleg igaza volt. „Erre csak annyit tudok reagálni, hogy ez most mi volt?” De erre már senki nem adott választ. És még csak reggel tíz van! Mikor lesz vajon éjfél, mikor lesz vége az első munkanapomnak?