ELSŐ ADAM LAMBERT KONCERTEM *---*

Kicsit késve, de most leírom, hogy milyen is volt :DDD
Adam Lambert kijevi koncertje
Március 15.-én indultam fel Pestre. Reggel korán arra ébredtem, hogy nem volt áram, és a redőny is befagyott olyannyira, hogy nem tudtam felhúzni. Kicsit meg is lepődtem, hogy hogyan is fogok majd feljutni Pestre? Ahogy kiléptem az ajtón azon gondolkodtam, hogy vajon mennyi idő lesz, mire feljutok majd Pestre, hisz már Nyugat-Magyarországon már órákat vártak a hidegben és a nagy viharba semerre nem tudtak menni. Bár nekem valahogy mégis nagy szerencsém volt. Két percet késett az a buszom ami bevitt Debrecenbe.  Egy kicsit megnyugodtam, hogy nem is lesz annyira vészes. Ahogy beértem a vasútállomásra egyből mentem is venni a jegyet, ahol közölték, hogy nem tudják, hogy mikor fog beérni a vonat így nem adhatja ki a jegyet. Egyből beláttam nem is lesz olyan könnyű feljutni, mikor kérdezte, hogy minden kép ma akarok felmenni, és akkor adott egy jegyet ami minden vonatra érvényes. Beültem a váró terembe és vártam a csodára, hogy vajon mikor mondják be az én vonatomat. Déltől kezdve délután kettőig vártam, mikor bemondták, hogy hamarosan jön. Hurrá, csak két óra késés nem is rossz. A három órás útból körülbelül három és fél óra lett, de sikeresen is sikerült felérnem. Rebi várt az állomáson és az estét az apukájánál töltöttük. Nagy nehezen de lefeküdtünk aludni, hisz tudtuk, hogy másnap nagy utazás lesz, és már csak pár nap és koncert.

MS Viktória Speigl :)

Másnap reggel mikor már a kocsiban ültünk, mikor feleszmélek, hogy bakker, mi ma repülünk. :D Feladtuk a bőröndömet, aztán már mentünk is a átvizsgálóban ahol már csak ketten voltunk. Útlevél ellenőrzés is meg volt és már csak várhatunk, hogy nyissák a kapukat. Amikor az is megvolt, utána le kellett menni egy buszhoz ami, majd elvisz a repülőhöz. A buszban sokat kellet várni, és már ott több volt az ukrán nyelv és az orosz. :D Beültünk a repülőbe és ameddig vártunk, hogy a többiek is elhelyezkedjenek, addig egy két fotót készítettünk :)

A repülés nem is volt vészes, nem tudom, hogy miért is paráztam (igen ez az első utam, és egyben az első Adam Lambert koncertem is) olyan volt, a felszállás, mint ha hullámvasúton ülnénk. :) Inkább csak az zavart, hogy mindig bedugult a fülem. :D Megérkezésünk után megint csomag és útlevél ellenőrzés, ami már teljesen oroszul ment. Nem sokat beszéltünk az is biztos. A reptéren Rebi anyukája várt minket, aki kint újságíróként dolgozik, és hát az orosz nyelv neki, mint a magyar. Egy kis segítség volt, aminek nagyon örültünk. Taxi-val mentünk haza és közben nézelődtünk, hogy valahol lesz a plakát, és bingo.

Mikor hazaértünk egyből a kaja után érdeklődtünk mikor mondta az anyukája, hogy hát akkor rendeljünk oroszul sushit. :D  Csak egy kicsit kaptam túl! :)

Aznap csak otthon beszélgetünk, és tervezetük, hogy merre is nézünk ki, ebbe az időbe. Elmentünk a nagy térre, ahol galambokkal lehetett pózolni :D Hát elég jó összegért az is biztos, de emlékezetes lett.

Kijev nagyon szép hely, és még hűvös se volt, akkor mikor mentünk, még a koncert nap is sütött a nap, ami ott nem megszokott ilyenkor. Szeretnek bulizni az ukránok és ez a téren is lehetett látni. Kicsit fura a népben, hogy jobban szeretnek oroszul beszélni, és más ételeket enni. Azonban az ukrán vodka és cigit másra nem cserélnék le. Ami biztos, hogy az ukrán vodka sokkal jobb, mint az itthoni, de mi nem is ezzel ékeskedünk :)

Amikor hazamentünk megint sushit rendeltünk és készülődtünk a másnapra, ugyanis HOLNAP KONCERT.

Másnap korán keltünk és már izgatottan készültünk a koncertre, úgy a Trespassing CD ment hangosan az egész lakásban. :) Megadtuk a módját a készülődésnek :) 7-kor kezdődött a koncert, mi már 5-re ott is voltunk, ahol egy ukrán csajjal találkoztunk aki tudott angolul így elkezdtünk beszélgetni. Ahogy telt az idő, egyre többen voltunk. Fél 7 fele elkezdték beengedni a tömeget ami egy kis nyomort keltett és szó szerint előre hátra lökdösődött a tömeg. Emiatt is lassabban engedtek be minket. Az ukrán csaj megígérte  hogy  segít az első sorba jutni, de előtte menjünk el a WC-re. Lehet, hogy ez volt a gond, mert mire teljesen beértünk rengetegen álltak a golden fan helyen, de így is a 4-.ik sorig feltörtük magunkat. Amíg várakoztunk, egy újabb fotót készítettünk :) Én a Adames pólómban feszítek, amit a találkozón aláírtak a Glambertek :)

Fél órás késéssel kezdődött a koncert, amire számítottunk is, hisz később is engedtek be minket. Nyomorogni nem nyomorogtunk ami nekem nagyon furcsa is volt. Előrébb akartam volna menni, hisz csak arrébb lököm  és már elöl is vagyok, mint ahogy eddig is, csak mikor előttem egy 6 éves gyerek áll és azt se tudja, hol van egy kicsit úgy éreztem, hogy akár mennyire is akarok elől állni nem tehetem meg. Amolyan tudom, hogy hogyan csináljam legközelebb érzésem volt. ÉS elkezdődött a koncert. Elsötétült minden és akkor beállított a banda. Amint megláttam Adamet egyből libabőrös lettem és máris vártam, hogy az első dal elkezdődjön, ami az "If I Had You" volt. A közönség egyből bedurvult és énekelte vele együtt. Nagyon jó volt. Utána jött a "Naked Love" és a "Cuckoo" ami nagyon gyönyörű volt élőben. És a tán, hát szó szerint őrült volt amitől csak még jobban tombolt a közönség. Ami nagyon megragadt benne és nagyon szép volt, az amikor Adamel együtt a közönség énekelte a WWFM-t. Nagyon megható volt. Főleg, úgy, hogy az ukránok nem szeretnek angolul beszélni. És most vele énekelték a számot. Az "Is This Love" és a "Fever" az szó szerint lázba hozott. Végre hallhattam élőben a kedvenc számom. A koncert kb két órás volt, nem tudom, nem arra koncentráltam, hogy mikor kezdődött pontosan és mikor lett vége. Amint vége lett a tömeg egyből rohant is, hogy vásároljon Adam-es cuccokat és előtte a kabát tárolóból kivegye a kabátot. Mi is a kábátok után lerohantunk az eladót és így vettünk két világító karkötőt két nagy posztert és Rebi pluszba egy pólót is amin a turné állomások vannak. Utána nem sokáig lehettünk bent, mert a biztonsági őrök szó szerint kitettek, hogy oda bent nem lehet várakozni, még ha várjuk a taxinkat is. Ennyit a kedvességről. A taxiban Rebi anyukájának elkezdjük mesélni az élményeket, miközben megkérdi a taxist, hogy nem fogja zavarni, hogy mi magyarul fogunk beszélni és pörögni egy kicsit, mire egy mosollyal elintézte, hogy ugyan nem. Le sem álltunk addig mondtuk, hogy mennyire jó volt és imádtuk, hogy még a vásárlás alatt is folytattuk. 

Másnap nem akartunk kimászni az utcára, hisz még a koncert élményeket csak most fogjuk fel és ráadásul hóihar is volt, így csak délután mentünk el szuvenírt venni. Nem voltunk kint sokat, hisz az is nem volt olyan jó, így inkább otthon bulizgatunk és beszélgetünk egy jó kis italozás mellett. 

Szerdán indultunk haza, ami egy korán keléssel kezdődött, hogy minden rendben legyen a repülő csak délután egykor indult így tudtam, hogy hosszú nap elé nézzek. Durván fél négyre értünk haza és itt is taxiztunk a vasútállomáson és így fél négyre értünk oda. Ott elbúcsúztunk egymástól, hisz Rebi villamossal ment, én meg még várakoztam egy órát a vonatra, mert pont akkor ment el. A 3 órás út megint csúszott és így 4 óra lett belőle, mert volt valami hiba, így fél kilencre hazaértem Debrecenbe. Már nagyon fáradt voltam, és még mindig volt egy utazásom. Kb negyed 10-re haza is értem, és egyből mindent elmeséltem anyuéknak és az ajándékokat is odaadtam. 

Hihetetten, hogy én eljutottam egy koncertre, főleg úgy, hogy nyáron még ezt hittem, hogy sose fogok eljutni rá. Most már tudom, hogy nincs olyan dolog, amit nem tehetek meg. A következő koncertig meg sem állok! :)